Szépen hangzanak az örömsikolyok az orosz gázimport leállítása miatt, csak némileg hamisak. Moszkva a háború alatt 46 százalékkal növelte az Európai Unióba irányuló LNG-export mennyiségét. Van ez így.
Nagy az öröm Ursula von der Leyen kék-sárgába öltöztetett portáján. A boldogság elsődleges oka, hogy a „szankciók működnek” mantrája egyelőre hatásosnak bizonyul, és a fejüket bizarr helyekre dugó uniós vezetők üdvözült mosollyal csavarják le a tagállamokban a Nagy Központi Termosztátot, közölve: „győztünk, függetlenedünk az orosz gáztól, nem lennénk most Putyin helyében!”.
Az Északi Áramlatok elleni robbantások, amelyeket szinte ujjongva fogadtak azok a politikusok, akik szerint nem kellene sokat morogni a spórolási intézkedéseken, hiszen télen fázni nem csak teljesen természetes, de kifejezetten egészséges is, valahogy elfelejtik közölni, hogy az Oroszországból importál cseppfolyósított földgáz éppen aranykorát éli, mialatt ők az energiacsapok elzárásának üdvözítő hatásait ecsetelik a jónépnek.
Míg a vezetéken szállított földgáz mennyisége valóban drámaian csökkent, az Európai Bizottság adatai szerint 2022 első kilenc hónapjában 46 százalékkal nőtt az orosz LNG importja. Pedig Ursula von der Leyen asszony olyan harciasan tudott maga elé nézni, ahogyan határozott hangon belekiabálta a Kreml fülébe: „csökkentjük Oroszország bevételeit, hogy Putyin ne tudja finanszírozni kegyetlen háborúját!”. Az eredményt láthatjuk,
Miután a szankciók leglelkesebb ultrái duzzogva vették észre, hogy a Kreml fegyverként használja az energiát, még nagyobb függetlenedést követeltek. Csak az LNG kapcsán fordították gyorsan félre a fejüket. Pedig nem huszadrangú kérdés, hogy 2023-ban, amikor már a következő téltől rettegve kell majd feltölteni a tározókat, mi történik, ha Putyin nevet egy nagyot, és az LNG-t ugyanúgy revolverezésre próbálja használni, mint tette azt a vezetékes energiahordozókkal.
Az EB-statisztikákat az importra vonatkozóan a Politico jelentette meg. Az adatok tükrében jól látszik: 2022 januárja és szeptembere között az uniós országok 16,5 milliárd köbméter orosz LNG-t importáltak, szemben a tavalyi év azonos időszakának 11,3 milliárd köbméterével. Bármennyire is töredéke ez a mennyiség a vezetéken szállított gázhoz képest, talán maga Ursula asszony is belepirul egy szép őszi éjszakán, hogy harciasan torz retorikája mennyire szöges ellentétben áll a valósággal.
A legnagyobb orosz LNG-importőrök az idén Franciaország, Hollandia, Spanyolország és Belgium voltak, az összimport harmada Franciaországba, közel negyede pedig Spanyolország felé irányult. Ebben a leghatékonyabb közreműködő a Novatek energiavállalat, amelynek kisebbségi tulajdonosa a francia TotalEnergies. A Novatek papíron
így illúzió lenne azt képzelni, hogy Moszkva kimaradt a mókából.
Európában mindössze két ország – Nagy Britannia és Litvánia – szakított teljesen az orosz LNG-importtal. Az pedig már csak azért sem fog leállni, mert több európai ország hosszú távú szerződést kötött, amely még évekig biztosítja az orosz szállítmányokat. Anne-Sophie Corbeau, a Columbia Egyetem Globális Energiapolitikai Központjának kutatója a Politicónak nyilatkozva úgy fogalmazott:
Mint mondta, ha az orosz LNG kiszorulna az európai piacról, akkor az uniós országok kizárólag világpiaci forrásokból tudnák azt is pótolni, ami ismételten a gázárak robbanásához vezetne. „Ez pedig nem csak Európának fájna, de azon országoknak is, amelyek nem engedhetik meg maguknak az LNG-vásárlást” – tette hozzá.
Hasonlóképpen vélekedik a Nemzetközi Energia Ügynökség is, amely szerint ha az orosz LNG kiszorulna az energiapiacról, a kínai import pedig újra felpörögne, az jövőre, a feltöltési időszakban mintegy 30 milliárd köbméternyi hiányt jelentene. Márpedig a 2023-as felkészülés és energiavásárlási verseny sokkal durvább lesz az ideinél, hiszen a mostani télre felhalmozott készletekben bőven van még orosz vezetékes gáz is, ami jövőre valószínűsíthetően már egyáltalán nem lesz.
Az Európai Unió országai tehát jelenleg egész szépen kereskednek az orosz LNG-vel, és valahogy senki nem veri az asztalt, hogy ezzel Putyin háborús gépezetét mozgatják. Kivéve persze az ukránokat, akik teljes EU-tilalmat követelnek az orosz fosszilis energiahordozókra, és élesen bírálják az LNG-üzlet virágzását.
Csend van. Még Ursula von der Leyen sem ér rá, amikor ebben az ügyben kellene kiabálnia.
Kapcsolódó:
Görög intézet: ketyegő bomba Európa LNG-mániája
Fotó: 123rf
Harcosok Klubja, VOKS 2025, átláthatósági törvény– ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Csintalan Sándor publicista, aki önmagát háborúpárti ukrán propagandistaként aposztrofálja, és Szalai Szilárd, a Századvég elemzője.
Európai országokkal kellett komoly küzdelmet vívni.
Hatalmas célokat tűztek ki Debrecenben.
Nehéz tárgyalások következnek.
Az összes uniós pénzt elvennék, de ehhez a kormánynak is lesz egy-két szava.
A belső és a külső migráció egyaránt lendületet venne az újjáépítendő ország uniós csatlakozásával, hiszen az ukránok egy része nyugatra menne, és Ázsiából is migránsok százezrei érkezhetnének az unió területére.
Valamire készül az orosz hadsereg.
Kémkedés ügyében azt javasoljuk az ellenzék vezetőjének, hogy ne saját magából és a környezetéből induljon ki.
